Csak ülök az ágyam szélén és nézek ki ebből a fejnek nevezett szerkezetből amire rossz rendszert telepített a rendszergazda. Talán nem ez a legjobb megfogalmazás, de azt hiszem az operációs rendszerem kezd behalni. Ami nálam azt jelenti, hogy eluralkodott rajtam a káosz. Adatok jönnek, mennek; a vírusokat gyűjtöm magamba és kiírtom az operációs fájlokat a gyökerüktől.

Tudom ez nagyon kocka duma, de nem vagyok az. Nem szeretem a kockákat, mert nem tudják milyen igazából élni az életet és nem pixelhalmazokba merülni. Talán arra amit most érzek nincs is igazán szó. Próbáltam kitörölni, azt hittem sikerült.... De bassza meg az isten az én fajtámat, hogy csak az kellett h a szemebe nézzen és máris minden eszembe jutott ami volt, ami van ami lesz... De inkább ami volt. Kattogtam egész este. Próbáltam jó kevű lenni, nem érezni. De a fene egye meg, hogy ő az egyetlen akinél ez nem megy. Bár tudnám miért... Bár igaz 8 hónap sok idő. Most azt érzem, hogy gyűlölöm ezért a 8 hónapért. Pedig sajnos nem. Csak próbálom gyűlölni. Ez csak egy maszk. Aki ismer tudja jól miét szívtam egymás után a cigiket, miért ittam egymás után a söröket, miért bőgtem, miért maradtam fenn sokáig a wc-ben, miért tettem úgy mint aki nem veszi észre. Pedig nagyon is. Nagyon is észre vettem... talán rajta kívül mást nem is. Látni akartam mit csinál; hogy kínozzam magam. Sokan nem értik, de én tudom, hogy ha nem tenném még rosszabb lenne. Bár ez nem sok embernek segít, de remélem nekem igen. Méghozzá abban, hogy végre elfelejtsem és ne érdekeljen. Csak a baj az h kb. fél éve próbálom ezt. Tehetek én arról, hogy nem megy? Szerintem nem. 

"Mondd, mit tegyek, hogy érezd,

Ha kell meghalnék te érted..."